Rétisas, White-tailed Eagle, Seeadler, Haliaeetus albicilla

A három hónapig tartó projekt utolsó fotózásának utolsó órájában történtek kellőképpen felzaklattak. Nehéz eldönteni, hogy örüljön az ember, vagy fogja a felszerelést, és dobja a tóba. Kis rábeszéléssel úgy döntöttem, inkább örülök. :) De majd ti megmondjátok.

Rövid sztori a blogon...

Olyan sokáig volt előttem, hogy
egy kicsit játszottam :)
Ugyanaz a madár ötször :)

Nagy élmény ilyen közelről látni ezeket a madarakat. Hortobágyi les.

Nem saját lesből készült. Vadon élő madarak szerepelnek a képen. A készítés közben nem esett baja sem tojásnak, sem fűszálnak. :D Viccet félretéve, remélem hamarosan önerőből is lesz egy hasonló ,,tájképem".

Az idei télen az egyik fotós projektem a rétisasok jégen való fotózása volt. Egy évvel ezelőtt már próbálkoztam velük, és az akkori tapasztalatok felhasználásával építettem lest még novemberben. A les végtelenül egyszerű lécvázas nádkunyhó, melyet elől-hátul álcahálóval takartam. Ebből fekvő helyzetben fotóztam, a megfelelő perspektíva eléréséhez. Ahogy a fagyok megérkeztek, folyamatosan kijártam. A képződött jégre a szokásos farhát mellé halak is kerültek csalinak. A célom nem csupán az volt, hogy rétisast fotózzak, hanem szerettem volna, ha a hal is szerepet kap valamilyen módon a képeken.

Sokaknak van már hasonló képe az oldalon, de hátha elfér még ez is.