Rétisas, White-tailed Eagle, Seeadler, Haliaeetus albicilla

4-5 éve minden ősszel,télen próbálkozok párszor ,eddig sikertelenül! Készítettem idén egy földbe ásott lest ,de csak ölyvek járják.
Gondoltam egyet, kifekszek a tópartra a hasalóssal :) A bevezető úton elhagytam az obi napellenzőjét,így a lepakolás után gyorsan elindultam megkeresni. 400 méter után meg is találtam. Gyors sprint vissza :D Mikor már láttam a sátrat,egyszer észrevettem,hogy a magasból 2 sas ereszkedik a hal irányába és letottyannak a hal mellé,de a következő pillanatba el is rebbentek,ahogy észre vettek :) Ez még napkelte előtt volt a legszebb fényekben.

Minden évben januárban és februárban járok legtöbbet a saslesbe, mivel általában ezek a leghidegebb hónapok. Mindig is az a tudat élt bennem, hogy a hideggel és a hóval az állatok aktivitása is arányosan növekszik. Ez az elméletem már nagyon sokadjára dől meg, mivel a tegnapi nappal az idei szezon legjobb napját tudhatom magam mögött. Pedig tegnap aztán minden volt, csak fotózásra alkalmas idő meg hideg nem. Sokszor tapasztaltam már hasonlót március és november folyamán. Részben persze ez betudható a természet kiszámíthatatlanságának is, de én minden esetre nem bíztam a véletlenre.

A Hortobágyon készült a fotó , a les előtti beszállókat tetszés szerint lehetett elhelyezni , így kicsit átalakítottam a dolgokat és a számításom be is jött .
Talán eddigi legjobb fotómat sikerült erről az öreg madárról elkészítenem .

Kivételes szerencsének élem meg,hogy jókor,jó helyen voltam.Ideális távolságban 8 és fél percig fürdött a les előtt.Hát fény az kevés volt,de minden nem jöhet össze!

Kb. 15 % vágás.

A gyűrű alapján 2007-ben jelölték fióka korában ezt a szép öreg sast. Sajnos a gyűrűzés pontos helyszíne nem volt megállapítható, nagyon kopott volt a jelölés, az utolsó számjegy nem volt olvasható.