A csicsói holtág.

Maga a vízimadárfotózás ötlete egy túrán született.

A lakhelyem határában fekvő ártéri erdők gazdag madárvilágot rejtenek, amelyet szerettem volna jobban megismerni. Hajnali 5 órakor indultam gyalog a kb. 3km.-re levő erdő felderítésére. A Duna magas vízálásából fentmaradt ,,tócsákon,, rengeteg kócsag és gém tanyázik. Egy ilyen helyet szerettem volna én is találni. A környék tavait(kb.7)jól ismerem, és ebből csak egy jöhetett szóba,mivel elég mély vízű tavakról van szó. Ez az egy tó is csak nyáron elég csekély ahhoz, hogy gázolni tudjanak benne a madarak. De hát próba szerencse.

Olyan fél hét fele értem el a kiszemelt tóhoz. Meglepődésemre pár kócsagok tartózkodtak a tavon. A fák takarásában elindultam feléjük. E közben leshelynek megfelelő helyet is kerestem. Már alíg voltam 30m-re tőlük mikor az egyik észrevett és már riasztotta is a többit. Hát a pár kócsagból hirtelen legalább 15 nagy kócsag és 3-4 szürkegém lett. Elindultak a Duna felé, ahol ereszkedni kezdtek. kb. 20perc elteltével visszaértem a töltésre és elindultam a kócsagok után. Betértem az erdőben, egy kis ösvényen már legalább 100m.-t haladtam. Egyszer csak fehér alakokra lettem figyelmes az erdő talaján. Elindultam a kócsagoknak vélt foltok felé. Már már alig voltam tőlük 10m.-re, amikor megpillantottam egy erdei árasztást, ami kb-20m széles lehetett és 15m hosszú. Hát elég elhagyatott hely volt amit hát minden madár kedvel. Egyre közeleb kerültem a kócsagokhoz, ami a kidőlt fák takarásában nem is volt annyira nehéz. Aztán kúszni kezdtem egy árok takarásában. Míg semmi mást nem láttam csak a vaddisznó nyomokat magat alatt és előtt. Muszály volt felálnom ,hogy valamit lássak. Amint óvatosan feláltam nagy meglepetésemre egy nayg kócsag állt előttem alig 3m.-re. Hát szerintem jobban meglepődtem mint a madár. :) Persze elrepült minden ami a kis tavon tartózkodott. De nem csak kóscagok, hanem szürke gémek, cankók és tőkés récék is.

Na a hely már adott volt csak leshely kellett. A vadászok által kapott lessátor kiváló volt erre a célre. Másnap ki is mentünk egy barátommal, persze a lessel a hónunk alatt. A lest szinte fél óra alatt felálítottuk és álcáztuk is. Már csak madár kellett.

2 nappal később mentem ki először a lesre, reggel 9 óra tájt.

Az első fél óra várakozással telt. Egyszer csak szárnysuhogásra lettem figyelmes, és hopp egy gém szállt le a les elé,és ügyet sem vetett a lesre és a benne tartózkodó fotósra. Fél siker. Elfotózgattam őt 1-2 órán át. Később újabb gémek érkeztek a kistóra. Akik nagy hangal voltak, verekedtek és a halászterritóriumért küzdöttek. Nagy élmény volt őket fotózni. Alig pár óra elteltével már le is nyugodtak. Kimentek a vízből és tollászkodni kezdtek. A nyugalmat egy rétisas zavarta meg, ami felzavarta a gémeket.Ezt sajnos nem sikerült elcsípnem. :( Pár perc elteltével már vissza is tértek a tollászkodó helyükra. Még fekete gólya is körözött a tó fölött, bár sajnos nem szállt le. Ekkor már déután 5 óra tájt lehetett. A gémek elindultak éjszakázóhelyükre, én pedig haza.

A képek nem sikerültek valami jól. Bár hát nincs valami csúcs obim. A gémek nem voltak valami messze egy 400-as vagy 300-as obinak, de hát az én 250-esemnek. :) Remélem érdekes beszámolóval szolgáltam.
Jó fényeket.



© 2011 All rights reserved BPH.