A Csider völgy értékei (Keszthelyi hegység)
A Csider völgy értékei
(egy amatőr természetbarát szemén keresztül)
Május derekán jártam a fent említett helyen, hogy néhány fotót készítsek az éppen virágzó néhány orchideáról (kosborok, nőszőfüvek stb.) . A „botanikai túrának” indult program aztán átcsapott madármegfigyeléssé. A Ferenc-Józsefről elnevezett csaknem 380 éves bükkfához érve figyelmes lettem a fa koronájában ücsörgő macskabagoly fiókára, majd az öreg fa ágain és a törzsén lévő harkályok által vájt odvakra.
Néhány méterre a fától leültem és csöndben , mozdulatlanul vártam, hogy a jelenlétemtől izgatottá vált madarak megnyugodjanak és ismét a megszokott módon viselkedjenek ,engem figyelmen kívül hagyva.
Néhány perc elteltével megjelent egy közép fakopáncs és a fatörzsén lévő odúhoz repült ,amiből éppen párja távozott. A fakopáncsok odúja fölött kb. 2 méterrel egy csuszka pár etette fiókáit szorgalmasan. A fa déli oldalán lévő másik odúba pedig szén cinegék fészkelték be magukat. Eközben bagolyfiókánk a körülötte sürgölődő szomszédokkal mit sem törődve melankolikus nyugalommal ücsörgött egy helyben. Miközben azon örvendeztem, hogy négy különböző madárfaj fészkelését is megfigyelhetem egyetlen egy fán és bizonyítékát láttam annak a természetvédelmi szemléletnek, amely az öreg erdők védelméről szól, egyszer csak egy érdekes hangra lettem figyelmes kri kri krikri kri.
A nagy fától mintegy 10 méternyire egy jóval fiatalabb bükkfa áll , amelybe Európa legnagyobb harkálya a fekete harkály ácsolta odúját és nevelte fiókáit. Ettől a fától mintegy kb.60 méterre légvonalban egy másik odúra bukkantam , amelyben szintén fekete harkályok gondozták fiókáikat. Ez azért érdekes , mert mint általában a harkályfélék territoriálisak azaz magányosan fészkelők és általában nagyobb revirt foglalnak maguknak, azonban jó adottságú élőhelyen bőséges élelem forrás esetén eltűrik egymás „közelségét”. A lakott odvak környezetében még 3 másik lakatlant is találtam ami azt bizonyítja, hogy már évek óta jelen vannak a Csider völgyben. A fekete harkály évente 1 fészakaljat készít, 4-5 fiókát nevel fel. Biztos állományú fajnak tekinthető. A legfrissebb felmérések szerint (MME) az országban kb. 6-8000 fészkelő pár található!
A völgy nyugati oldalán a Hatlábú pajtától északra egy öreg vadcseresznye kiodvasodott törzsében 2 pár seregély talált otthonra .A szomszédos tölgyfán pedig egy nagy fakopáncs pár készített magának odút és etette fiókáit, miközben a fa oldalán egy fakusz keresgélt magának, vagy éppen valahol a közelben lévő fészekben megbúvó szaporulatának élelmet..
A fent leírtakon kívül természetesen még sok egyéb madár is jelen van a területen, csak néhányat említenék meg a teljesség igénye nélkül , amelyek hangját be tudtam azonosítani: kék galamb, búbos banka (előszeretettel használják költésre a fekete harkály által készített odvakat), vadgerle, erdei pinty, barát poszáta, fekete rigó, vörösbegy, nyaktekercs, sárgarigó, kakukk, zöldike, tövisszúró gébics.
A látott és hallott madarak sokasága csak vékony metszete annak a biológiai sokféleségnek, amelynek helyet ad a Csider völgy és ezáltal a KESZTHELYI- HEGYSÉG. Csak egy példa, a hazánkban fészkelő 9 harkályfaj közül 8 rendszeres fészkelője a hegynek és környékének. Név szerint a következők: nagy,-közép és kis fakopáncs, zöld és szürke küllő, balkáni fakopáncs, fekete harkály és a nyaktekercs; és akkor még nem tettünk említést a botanikai értékekről , mint pl. a bíboros kosbor, kétlevelű sarkvirág, genyőte, békakakonty, madárfészek kosbor, turbánliliom , hogy csak a látványosabbakat soroljam. Mindezek mellett még itt vannak a geológiai, -víztani, -tájképi és kultúrtörténeti értékek is, amelyeket a nyitott szemmel járó és a természet szépségeire érzékeny ember megcsodálhat és magába fogadhat.
Hála a gondviselésnek és a hatályos törvényeknek a Keszthelyi –hegység 1997 óta a Balaton Felvidéki Nemzeti Park része , így az itt található minden élő és élettelen szervezet védelem alatt áll, ha pedig mi egyes emberek is felismerjük , átérezzük a természetvédelem lényegét akkor meg van az esély arra, hogy természeti értékeinket utódaink is ugyanúgy tudják majd évek múltával megcsodálni, mit ahogy azt napjainkban mi is tesszük!!
Végezetül Sterbetz István szavait ajánlom mindenki figyelmébe:
„…ha egyetlen tő virágnak, szára hajlásának, levélzetének szépségét is észrevesszük, szemünk e pillanattól kezdve éhesen kalandozik tovább, mert ráeszmél arra, hogy az élet bárhol légyen is az minden megnyilatkozásában káprázatosan gazdag és gyönyörű!”
.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges