Pocoknézőben

Pocoknézőben
Fényképezőgép típusa: 
Canon 80D
Objektív típusa: 
500/4 + 1.4x
Expozíciós adatok: 
1/2000, f/6.3, iso500
Állvány: 
nem
Szoftver: 
CS
A kép önálló munka eredménye (nem mások által előkészített feltételek mellett, illetve azok felhasználásával készült): 
igen

Minden májusban (sokszor már áprilisban manapság) megcsodálom a "természet" -na jó, az agrárium- eme rövid ideig látható, majd elillanó szépségét, különösen, ha valami ornitológiai kiegészítő is csatlakozik hozzá. Mindig irigykedve néztem a fotókat a sárga tengerben éneklő sárga billegetőkről vagy kucsmás sármányokról (annyira persze nem, hogy próbáljak is hasonlót készíteni) és sokat fantáziáltam arról, hogy valami ragadozó madárral hogy lehetne ezt összekapcsolni.
Sajnos ezek az élőhelyek, szépségük ellenére rendkívül fajszegények, azonban egy-egy -feltételezhetően- kevésbé vegyszerezett területen jelentős pocokállomány alakulhat ki, amit aztán a környék ragadozó madarai is rövid úton felismernek és igyekeznek kihasználni.
A munkám során elég sokat járom a vidéki Magyarországot és természetesen a fotós cucc is állandó társam ebben. E kép is így készülhetett a Zempléni-hegység lábainál, ahol -bár elég sok repceföld volt mindenfelé- ez volt az egyetlen parcella, ahol barna rétihéják vadásztak, gyaníthatóan itt volt a pockok mennyisége a legkecsegtetőbb. A viszonylag erős szélben folyamatosan, alacsonyan repülve pásztázták a területet szinte "sorról sorra" folyamatosan közeledve felém, majd visszaszállva a kiindulási pontra. A repce nagyon magas volt, jóval derék fölé érő, ráadásul pont eső után voltunk, így nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen technikával fognak ebben vadászni. Alig hittem a szememnek, amikor időről-időre láttam egy-egy madarat amint a feje felett összecsapja a szárnyát és eltűnik a sárga folyamban. Sikeres zsákmányolást nem láttam, bár a földön akár be is kaphatták a mezei pockot, mindenesetre ez a hím egy pár kocka erejéig elég közel jött egy 'madár a tájban' típusú fotóhoz.



© 2011 All rights reserved BPH.