C(ombig) A (lébe)N (pénte)K(en) Ó!

Szabó Gábor képe

nemrégiben újra láttam gólytöcsöket körözni a levegőben, egy gödör fölött. két éve is van annak, hogy erre jártak utóljára, de most is csak átvonulóban voltak. felbátorodva késő délután elmentem terepfelderíteni, ez kb két hete lehetett. a gödör ingoványos alig összefüggő földszigetekkel tűzdelve. kicsit közelebb érve megcsapott a benne terjengő lé kemény, torkot kaparó szaga. mezőgazdaságban dolgzok, így annyira nem ütött sziven, viszont legalább rájöttem, hogy mivel van dolgom. marhas.ar! ezt nagyjából egy száraznak látszó tárgyhoz tudnám hasonlítani. rendesen, óvatosan, odafigyelve, minden egyes lépést kitapogatva, mint rég gyerekkoromban, mikor a frissen befagyott tó jegére merészkedtünk rá, korizás céljából, haladtam egyre bentebb. semmi más nem várt bent csak nagggyon büdös. mit sem törődve óvatosan bújva a nádcsomókon, mert földszigeten már jól felnőtt a nád, térden csúsztam, rájöttem, hogy a szigetek között bizony jó sok lé van, tele szerves anyaggal, áltegzesekkel, férgekkel, lárvákkal, és ezeket zabáló cankókkal, kis lilével. bakker, ezért megérte idáig bebújni, közel a nádas széléhez, alig belátható. madarak nyugiban. örülés a szívemben, és még mielőtt zavart okozhattam volna, simán elhagytam a játszóteret. azon az úton amerre bejöttem kibújtam a nádasból, megfordultam, és elindultam vissza, jó nagy és széles vigyorral a pofámon. lelki szemeim előtt már láttam keresőben a madarakat, a belső fülemben már hallottam kattanni a zár hangját. nem éreztem a körülöttem terjengő szagot, nyilván megszoktam addigra. elindultam ugyanazon az úton mint amin jöttem. szerintem, amin jöttem! akkor már volt időm gondolkozni, hogy mi történik ha mellélépek. libabőrös lett a hátam. na abban a pillanatban mellélptem... és nem úgy hogy előtte tapogatod a lábaddal! rendesen mindkettővel egyszerre! combig süllyedtem a lébe, egy lábbal, próbáltam súlypontomat áthelyezni a másik lábamra, mire azzal is combig süllyedtem a lébe! semmi gond, lefőttem, simán elfelejtettem a madarakat, a zár kattogását, a keresőt, még mielőtt bármit tehettem volna a jobb kezem is alámerült, na akkor éreztem, hogy szarban vagyok! a feszültséget egyáltalán nem oldotta, hogy megszólalt a talafonom a jobb zsebemben! bakker! utána már egyszerű volt! kimásztam egy pillanat alatt, megkerestem a kocsit, mondanom sem kell, hogy beleültem, na olyan is lett! beautóztam a majorba, és nagy suttyomban combtól lefelé elkezdtem magamat lemosni, ruhástól. természetesen most nem volt nálam váltócucc. épp a bal lábamat spriccoltam a sterimobbal, mikor az iroda ajtóban megjelentek az irodista lányok, épp indultak haza! basszus, na most mi lesz!
- maga mit csinál, Gábor?
- kicsit melegem van, gondoltam lehűtöm magam!
- na de combig!?
- keziccsókolom én így szeretem! (de a cankók megvannak!)



© 2011 All rights reserved BPH.